Talált kutyának gazdit keresünk. Garantáltan intelligens, 1 hét alatt csak 3-szor szorult be a feje a kutyakajás konzervdobozba.
Szerda:
Péntek:
Hétfő: Tényleg nagyon okos, ma már volt annyi rutinja, hogy feljött a teraszra, és a bádogos fejével addig kopogtatta az ajtót, míg beengedtük, és lehúztuk róla.
Pedig doboz nélkül egészen cuki feje van:
Nagyon kreatív, kész beszoruló-művész. Nem állt meg a konzervdoboznál, lépett egy szintet: az uborkahálóba is sikerült úgy belegabalyodnia, hogy moccanni sem tudott.
Sípol az óra, reggel hat, lenyomom. Ilyenkor általában még a másik oldalunkra fordulunk, ébredezünk, aztán vagy félóra múlva kimászunk az ágyból. De ma nem, ma kissé felpörögtek az események. Sípol, nyomom, János abban a pillanatban felugrik, és kirohan a szobából.
Mi történhetett? Ilyen gyorsan kell a mosdóba mennie? Nem, ennyire nem lehet sürgős. Hallom, hogy nyitja a teraszajtót, és fut ki az udvarra. Akkor tényleg nem a mosdóba megy. Jött valaki? Nem, akkor felöltözne, és nem is sietne ennyire.
A szemétszállítási napokon a kukás autó a mi utcánkban indul, reggel hatkor. És ha előző este nem tesszük ki a kukát a kapu elé, akkor szokott János hajnalok hajnalán kirohanni, és kigurítja az utcára. De ma nincs kukás nap, úgyhogy ez sem.
Hát, most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok... Kimegyek a nappaliba, kinézek az ablakon. A kedvesem kint az udvaron, a csepergő hajnali esőben, mezítláb, egy szál boxeralsóban éppen ebben a pillanatban lépett ki a nyárikonyhából, kezében egy erőteljesen füstölő fazékkal, amiben még tegnap este tette fel főni a vasárnapi pecázásra szánt etetőanyagot...
Gondolat #1. Hja, vagy úgy! Nem csoda, ha sietett.
Gondolat #2. Nagyon cuki így mezítláb az esőben :D
Gondolat #3. Tegnap este óta fő?? Micsoda mázli, hogy csak a fazék füstöl, és nem az egész melléképület.
Gondolat #4. Huh, igen, van lakásbiztosításunk, és igen, a melléképületre is érvényes.
Gondolat #5. TE JÓ ÉG, A PÁLINKA GYŰJTEMÉNYÜNK IS OTT VAN!!!
Hétvégén 48 órás pontyfogó csapatverseny volt a Szíki-tónál. A 48 óra péntek reggeltől vasárnap reggelig tartott, csak a pontyok és amurok számítottak a mérlegeléskor, és 2 fős csapatban lehetett nevezni. A halak nem nagyon akartak ebben részt venni, úgyhogy nem volt túl sok kapás. Viszont pálinkával mindenki szépen felszerelkezett az éjszakai hideg ellen, és nagy unalmukban meg is kóstolgatták rendesen. Szóval, nem annyira horgászverseny, inkább egy jófajta csapatépítés lett belőle.
Csak hogy tudd, mi folyik a tóparton, ha egy halom pecást 2 napra összeengedsz, és ellátod őket megfelelő mennyiségű alkohollal:
A kedvesem kapott egy hiper-szuper, nagyon spéci, nagyon tuti, nagyon nagy pontyokhoz való csalit. Kipróbálta: felrakta, bedobta, és várt. Fogott is vele egy majdnem 9 kilósat. Fel is hívta, akitől a csalit kapta:
- Na, bevált?
- 8 kiló 80 dekásat fogtam vele.
- Szép.
- Csak az a baj, hogy nem számít bele a versenybe.
- Miért ne számítana??
- Mert harcsa...
Ezután, ha megszólalt a kapásjelzője, a szomszédok már kiabáltak neki: Jancsi, megint egy harcsa!
János Máté fiunkkal nevezett be, ők ketten voltak egy csapat. Az első mérlegelésig csak a gyerek fogott, összesen több mint 13 kilót. Jánosnak semmi sem jött össze, csak a versenyen kívüli harcsa. Az egyik mérlegelő meg is jegyezte: Máté, ha apa helyett egy másik partnert választottál volna, akkor lenne esélyed.
Etetőanyag gombócok készítésekor beszólt a szomszéd: Gyúrunk vazze?
- Már annyi etetőanyagot bedobáltál, hogy púposodik a víz!
- Az unokahúgom filmforgatáson van, szerepel egy filmben. Ő a gyilkos, hátulról leszúrt egy kézilabdást. A bíróság 10 évre ítélte.
- Akkor soká jön haza...
Jánosnak volt egy kapása, érezte, hogy nagyon nagy hal. De nem sikerült kihúznia, a part közelében leakadt a horogról. Nagyon dühös volt, mert ez tuti, hogy a verseny legnagyobb hala lett volna. A szomszéd megvigasztalta:
- Nekem is volt ilyen. Nagyon húzott, nagyon erős volt. Elment oldalra, alig tudtam kihúzni a nádból. Hatalmas hal volt, akkorákat rúgott! Jó sokáig kellett fárasztani. Elég vékony volt a zsinórom, úgyhogy csak óvatosan tekertem, de nagy nehezen sikerült kivenni. Aztán valaki kicserélhette, mert mire megmértük, már csak 2,5 kilós volt.
Úgy éreztük, kell valami, ami a könyvben olvasható okosságoknak teljesen ellentmond. A nem-newtoni folyadék éppen jó lesz erre a célra, ugyanis elég szeszélyesen viselkedik. Ha kedves vagy, és lassan, finoman érsz hozzá, akkor megadja magát, folyik mint a víz. De ha durván belebokszolsz, és erővel próbálsz nála bármit elérni, akkor bekeményít.
A recept: végy egy rész vizet, boríts hozzá két rész kukorica keményítőt, és kevergesd el szépen lassan, míg gusztustalan trutyi lesz belőle. Akkor jó az állaga, ha ököllel belecsapsz, és visszapattansz róla. Ha beletoccsantál és a fél lakást beterítette a cucc, akkor még híg, adj hozzá egy kis keményítőt.
Lehet püfölni, vagy ha elég gyors vagy, akkor golyót formálni belőle. Viszont a golyó csak addig tart, amíg gyorsan gyúrod. Ha békén hagyod, akkor elmállik, és kifolyik a tenyeredből.
Ha lassan nyomod bele a kezedet, akkor belemegy. De gyorsan, erővel ugyanez nem fog menni, nagy erőhatásra olyan kemény lesz, mint a gumi. Illetve, ha már belenyúltál, akkor csak lassan tudod kihúzni belőle. Ha gyorsan próbálod, akkor megkeményedik a trutyi a kezed körül, és nem enged, jön veled az edénnyel együtt.
A mi nem-newtoni folyadékunk ilyen lett:
De mi igencsak kispályások vagyunk, egyesek egy egész medencényit gyártottak belőle. Aki elég gyors, az végig tud rajta futni vagy ugrálni. De ne állj meg, ne ess el, mert belesüllyedsz!