Balmazújvároson van két kör. Neeem, nem gabona. Annál sokkal misztikusabb: olvasó népkör. Nem tudom, ne kérdezd! Ide költöztem, és minden magyarázat nélkül elfogadtam, mint a város természetes velejáróját. Léteznek, így hívják, és kész. Nem tudom, mit csinálnak. Bár, néha elképzelem: az utcán egyébként átlagosnak tűnő, meglett férfiak és nők (ők a nép) ülnek egy nagy teremben a kör alakban lerakott székeken, mindenki kezében könyv, és olvasnak. És ők ettől érzik, hogy buzog bennük az életkedv, pezseg a vér az ereikben. Aztán hazamennek.

Keress rá a Google-ben: olvasó népkör. Van rá két találat, igen, pontosan ők azok, róluk van szó, a két balmazújvárosi olvasó népkör: a 48-as és a Rákóczi.

Szóval, nem tudom, honnan a név, és mi lehetett az eredeti funkciójuk, de jelenleg hivatalosan egyesületként működnek. Mindkettőnek van saját épülete, olyan lakodalmas ház jellegű: egy nagy terem székekkel és asztalokkal, kis terem, konyha, mosdók, ruhatár, büfé. Bálokat, lagzikat, egyéb rendezvényeket is tartanak benne, ki lehet bérelni "a kört". A 48-asban (48-as olvasó népkör - ez a neve, na!) már voltunk párszor: csizmabál, horgászbál, lakodalmak.

Most szilveszterkor viszont a barátainkkal a másikban voltunk, a Rákóczi olvasó népkörben. Rémes volt. Hogy is mondjam finoman: van különbség a kötetlenül családias és az igénytelen között.

Családias: Nem kell túlzásba vinni a felöltözést, akkor is beengednek, ha a kedvesem nem köt nyakkendőt.

Igénytelen: Ha már valaki kisestélyit vesz, a hátán majdnem fenékig érő kivágással, akkor legalább ne egy lapos balerina cipőt húzzon hozzá. És bár Balmazújváros nem a világ közepe, de azért lassan ide is eljuthatna a hír, hogy a leggings nem a cicanadrág helyett van. Bár, ezt nem írom a szervezők számlájára, dresscode nem volt a szórólapokon.

Családias: Saját készítésű dekoráció.

Igénytelen: A falakra felrakott lufik már megérkezésünkkor leeresztve, löttyedten lógnak, úgy tűnik, mintha a tavalyi szilveszterről maradtak volna itt. Minden csokor egy hosszúkás és két kerekebb formájú lufiból állt össze, ami felfújta talán kevésbé keltett közönséges hatást, mint ilyen fonnyadt, kókadt állapotban.

Tavaly még talán kellemesebben mutatott...

Családias: Helyi zenekar, bármit eljátszanak, legyen az petróleum lámpa, aranyeső a szép kis házra, vagy rock around the clock.

Igénytelen: A kéttagú zenekar egyik fele beszédhibás, de ez nem tartja vissza attól, hogy teljes erőbedobással énekeljen. A dalok vége felé néha rájöttünk, hogy ja, ez magyarul volt. A másik pasi nála is rémesebb, ő az a kategória, akit az x-faktor válogatón mint elrettentő példát lehetne mutogatni. De mégis örültünk, ha inkább énekel, és nem a trombitáját fújja, mert az egyszerűen fülsiketítően hamis. A ritmust hírből sem ismerik, képtelenség ilyen tempóban táncolni, rendesen próbára tették a kreativitásunkat. Nem baj, megtanultunk rockira tangózni. Próbáltunk nekik tapsolással segíteni, hátha végre felpörögnek, de nem. Nekik határozott elképzelésük van, és nem hagyják magukat eltéríteni.

Családias: Hosszú asztaloknál ülünk, a vacsorát nagy tálakban szolgálják fel, mindenki szed magának.

Igénytelen: Egyszerre csak a társaság egyik fele tud enni, mert nincs annyi hely, hogy a késsel és a villával a könyököd elférjen. Ha a páros számú székeken ülők kicsit leteszik a kezüket, akkor a páratlanok már tudnak is enni. Aztán három falatonként csere. Szerencsére mi megoldottuk: mivel az asztal vége felé ültünk, így a szélen levők kiültek az asztalfőre, és egy kicsit nagyobb helyünk lett.

Családias: Ital, süti, vagy bármi egyéb otthonról is hozható. Pálinkát viszünk, a sört és üdítőt beszerezzük a büfében.

Igénytelen: Ja, hogy ez nem opcionális, hanem kötelező!? Éjféli pezsgő ugyanis nem jár a vacsorához. No, erre mi nem számítottunk, és mivel egy pohárnál többet úgysem iszunk (mármint pezsgőt), ezért nem vittünk. Kész mázli, hogy a büfében lehetett kapni. Meg mondjuk volt a társaságban annyi, hogy abból is kaptunk volna, de hogy egy pohár pezsgő nincs benne egy szilveszteri menüben!

Családias: A pincérek is táncolnak, konfettit szórnak, szappanbuborék fújóval vannak felszerelve, és nem félnek használni.

Igénytelen: Mivel mással vannak elfoglalva, ezért a vacsora maradéka, és a koszos tányérok még éjfélkor is az asztalon vannak, és csak külön kérésre viszik el. Ha nem szólsz, akkor egész éjjel üldögélhetsz a csontok felett.

Családias: Éjfélkor saját készítésű kolbász a menü, tényleg finom, nem zsíros, jól fűszerezett.

Igénytelen: Papírtálcán felszolgálva viszont elég gusztustalan.

Éjfél utáni csendélet az asztalunkon: jobbra a fólia alatt még a 8 órai vacsora maradéka, a zsebkendőt szalvéta helyett vetettük be, a papírtálcán pedig az éjféli kolbász szolgálták fel

Családias: Fáradhatatlan zenekar, nem pihennek minden tíz percből hatot.

Igénytelen: Annyira lelkesek, hogy az éjfélt is átzenélik, a közönség nagy üvöltözésére aztán végre abbahagyják, és bámulnak, hogy most mi van. A visszaszámolás így elmarad. A beszédhibás éjfél után két perccel bejelenti, hogy itt az idő, erre a közönség kórusban: Már el is múlt, hagyjuk!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.