Parkolás? Egy nagyvárosban tiszta hiszti, rémálom. Na de Balmazújvárosban?? Ahol minden autóra 10 hely jut, és nem fordítva? Itt azért ez nem szokás, hogy egy parkolóhely miatt az egyébként nyugodt, kedves, kislányával kettesben csendesen vásárolgató apukából dühöngő bika váljék.
A Penny parkolójában kerestem helyet. Balmazújváros nem éppen a világ közepe, itt általában nem szokott tömeg lenni. De mióta a vasárnap a családé, azóta a szombat a tolakodásé. A parkolóban szinte már csak hátul vannak helyek, vagy ott sem. De most szerencsém volt, találtam egyet a bejárat közelében. Kicsit szűkös. Mert hogy az üres helytől balra ugyan rendesen állt az autó, csak a saját térfelét használta, de a jobboldali az egy pancser, igencsak átlógott. Simán befértem, ki is tudtam szállni, semmi gond. És a tőlem jobbra levőnek sem lesz problémája, hiszen amikor beállt, akkor is biztosan volt itt valaki, különben ezzel a nagy tudásával tuti, hogy a két hely közepére állt volna. Egyébként meg ő választotta ezt a helyzetet magának, úgyhogy biztos meg is tudja oldani. De ezért igyekeztem balra húzódni, amennyire lehet. Csak mert olyan cuki vagyok.
Mikor kijöttem, a jobb oldali pasi habzó szájjal fogadott. Nem a jónapottal kezdte, és arra sem kért meg szépen, hogy ha lehet, akkor álljak már ki, hogy jobban boldoguljon, ha már ő ilyen bénán állt be. De miért is kért volna, hiszen nem volt már semmi a bevásárló kocsiban, már rég bepakolt, és ahogy elnéztem, ő is be tudott volna ülni, ha akar. Viszont nem akart, inkább azt üvöltözte, hogy miért álltam ide, erre a szűk helyre, miért nem mentem lentebb, a parkoló túlsó végére, ott még van hely.
Teljesen ledöbbentem. Hogy jut eszébe velem ordibálni, ilyen hangnemben, bármiért is? Főleg meg azért, amiért ő nem tud rendesen parkolni? És egyáltalán mi a baja? Pillanat, tisztázzuk már, hogy jól értem-e: ő rosszul állt be, én jól, sőt, még neki is hagytam helyet, ezért most velem kiabál? Hogy miért nem álltam hátra? Pont azért, amiért ő sem. De én legalább nem lógok át a vonalamon.
Azt mondja erre, hogy én nem voltam elég figyelmes, nem foglalkoztam azzal, hogy ő nem fog így beférni.
Továbbra sem értem: ő talán foglalkozott azzal, hogy valaki más, aki majd szabályosan parkol, az el fog-e férni tőle? Nem. Akkor mit is vár el másoktól?
Hát egy csepp odafigyelést, mondja, még mindig vörös fejjel.
Megkérdeztem, hogy tudott kiszállni, amikor ide parkolt. Gondolom, állt itt valaki az én helyemen, amikor ő beállt mellé. Akkor ki tudott szállni, de most befele meg már nem megy? Mint Micimackó Nyuszi üregében: uzsonna előtt még tudta használni a bejáratot, de uzsi után már nem. De ő legalább érezte, hogy ezt magának köszönheti, és eszébe sem jutott másra kenni és üvöltözni.
A pasi nem válaszolt, viszont tovább folytatta a kioktatást, hogy ő még hagyján, de a gyerekét sem tudja betenni.
Szétnézek, gyerek sehol. Akkor kit akar betenni? Benézek az autójába, hát, mit ád az ég, ott ül bent egy kislány a hátsó ülésen, a gyerekülésbe bekötve. Biztos valaki más gyereke lehet, mert a sajátja az ugye, nem fért be. De otthon anyának el kell majd valahogy számolni a létszámmal, így aztán keresett egy soványabbat, és betette azt. Hogy legalább mennyiségre meglegyen. És most azért mérges, mert másik gyereket kell hazavinnie a sajátja helyett?
Erre már nem is mertem rákérdezni, csak kikerekedett szemekkel, és a homlokomra szaladt szemöldökkel igyekeztem csodálkozásomat kifejezésre juttatni, és hol a gyerekre, hol a pasira néztem. De nem magyarázta meg a dolgot, inkább fogta magát, picit behúzta a pocakját, beült szépen az autóba -na néééé, simán befért!-, és elhajtott.
Én meg álltam bambán, mint aki cseppet sincs tisztában a világ alapvető működésével, és még egy ilyen egyszerű dolgot sem képes felfogni. A bevásárló kocsiba kapaszkodva egyre csak azon pörgött az agyam, hogy most mi vaaaan? Ki nem tudott, hova beszállni? Akkor most álljak ki gyorsan, hogy tudjon hazamenni, vagy már mindegy? Mi volt ez az üvöltözés?
És vajon hol lehet a pasi gyereke?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.