Hétvégén 48 órás pontyfogó csapatverseny volt a Szíki-tónál. A 48 óra péntek reggeltől vasárnap reggelig tartott, csak a pontyok és amurok számítottak a mérlegeléskor, és 2 fős csapatban lehetett nevezni. A halak nem nagyon akartak ebben részt venni, úgyhogy nem volt túl sok kapás. Viszont pálinkával mindenki szépen felszerelkezett az éjszakai hideg ellen, és nagy unalmukban meg is kóstolgatták rendesen. Szóval, nem annyira horgászverseny, inkább egy jófajta csapatépítés lett belőle.

Csak hogy tudd, mi folyik a tóparton, ha egy halom pecást 2 napra összeengedsz, és ellátod őket megfelelő mennyiségű alkohollal:

A kedvesem kapott egy hiper-szuper, nagyon spéci, nagyon tuti, nagyon nagy pontyokhoz való csalit. Kipróbálta: felrakta, bedobta, és várt. Fogott is vele egy majdnem 9 kilósat. Fel is hívta, akitől a csalit kapta:

- Na, bevált?

- 8 kiló 80 dekásat fogtam vele.

- Szép.

- Csak az a baj, hogy nem számít bele a versenybe.

- Miért ne számítana??

- Mert harcsa...

Ezután, ha megszólalt a kapásjelzője, a szomszédok már kiabáltak neki: Jancsi, megint egy harcsa!

János Máté fiunkkal nevezett be, ők ketten voltak egy csapat. Az első mérlegelésig csak a gyerek fogott, összesen több mint 13 kilót. Jánosnak semmi sem jött össze, csak a versenyen kívüli harcsa. Az egyik mérlegelő meg is jegyezte: Máté, ha apa helyett egy másik partnert választottál volna, akkor lenne esélyed.

Etetőanyag gombócok készítésekor beszólt a szomszéd: Gyúrunk vazze?

- Már annyi etetőanyagot bedobáltál, hogy púposodik a víz!

- Az unokahúgom filmforgatáson van, szerepel egy filmben. Ő a gyilkos, hátulról leszúrt egy kézilabdást. A bíróság 10 évre ítélte.

- Akkor soká jön haza...

Jánosnak volt egy kapása, érezte, hogy nagyon nagy hal. De nem sikerült kihúznia, a part közelében leakadt a horogról. Nagyon dühös volt, mert ez tuti, hogy a verseny legnagyobb hala lett volna. A szomszéd megvigasztalta:

- Nekem is volt ilyen. Nagyon húzott, nagyon erős volt. Elment oldalra, alig tudtam kihúzni a nádból. Hatalmas hal volt, akkorákat rúgott! Jó sokáig kellett fárasztani. Elég vékony volt a zsinórom, úgyhogy csak óvatosan tekertem, de nagy nehezen sikerült kivenni. Aztán valaki kicserélhette, mert mire megmértük, már csak 2,5 kilós volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.